Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Kérjük, engedélyezze az érdeklődésének megfelelő reklámok megjelenítését támogató („marketing”) sütiket is.  Amennyiben a későbbiekben mégsem szeretne a weboldalunkról marketing sütiket fogadni, akkor kattintson a weboldal bal alsó sarkában található szürke fogaskerékre, és kapcsolja ki ezt a kategóriát.

Részletek a sütik kezeléséről

A mentés gomb megnyomásával beállításai mentésre kerülnek.

Menü

Megjelenés dátuma

Forrás YouTube
Közzétette Visit Karakol
Videó közzétételének dátuma 2017-12-25

Kirgizisztán - a Karakol-völgy Iszik-köl közelében

Fogyasztói ár:
0 Ft
Cikkszám: IVM024
Átlagos értékelés: Még nem érkezett vélemény
Önnek ajánljuk! Jelölje be azokat a termékeket, amiket még a kosárba szeretne tenni!
SZOKATLAN JELENSÉGEK OROSZORSZÁGBAN, KÖZÉP-ÁZSIÁBAN ÉS TIBETBEN - NEXUS 2019. május-június SZOKATLAN JELENSÉGEK OROSZORSZÁGBAN, KÖZÉP-ÁZSIÁBAN ÉS TIBETBEN - NEXUS 2019. május-június
350 Ft
Mennyiségdb

Youtube videók

Teljes cikk

Karakol, vagy korábbi nevén Przsevalszk, a negyedik legnagyobb város Kirgizisztánban. Az Iszik-köl tó északi csücskénél fekszik, körülbelül 150 km-re a kínai határtól, és mintegy 380 km-re a fővárostól, Biskektől. A népszámlálási adatok alapján Karakol lakossága 2009-ben 67 100 fő volt, a Köppen-féle besorolás szerint éghajlata pedig nedves kontinentális.

 

(Fotó: pixabay.com / AndreiGarm)

 

1869. július 1-én a cári Oroszország ide helyezte egyik előretolt katonai helyőrségét, majd ezt követően – ugyancsak a 19. században – újabb emberek tűntek fel a láthatáron, néhány felfedező személyében. Az orosz geográfus és Ázsia-kutató, Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij vezetésével érkező csapat, azért jött erre a helyre, hogy feltérképezzék a Kirgizisztánt Kínától elválasztó, hegycsúcsokkal és völgyekkel tarkított régiót. Karakol népessége az 1880-as években növekedett meg ugrásszerűen, amikor a török-tatár származású, muszlim vallású dungánok ide menekültek Kínából.

 

(Forrás: en.wikipedia.org)

 

Przsevalszkij éppen egy tibeti expedícióra készülődött, amikor váratlanul megbetegedett. 1888-ban tífuszban halt meg, ekkor nevezték át Karakolt az ő tiszteletére Przsevalszk-nak. Miután a helyiek később tiltakozásukat fejezték ki emiatt, így 1921-ben a város visszakapta eredeti nevét, és ezt is viselte egészen addig, amíg 1939-ben az orosz felfedező születésének 100. évfordulója alkalmából, Sztálin meg nem változtatta ezt a döntést. Karakol innentől kezdve ismét Przsevalszk lett, és az is maradt 1991-ig, a Szovjetunió felbomlásáig.

 

Orosz Ortodox Székesegyház Karakolban (Forrás:commons.wikimedia.org)

 

Orosz ortodox székesegyház

A székesegyházat eredetileg kőből építették 1872-ben, amikor Karakol még helyőrségi város volt a cári Orosz Birodalom idejében. 1890-ben egy földrengés romba döntötte, ezt követően pedig fából építették újjá, ahogyan az mai formájában is látható. A munkálatokat 1895-ben fejezték be, ezalatt egy jurta szolgált templomként az egyházközösség számára. 1916-ban, az oroszellenes felkelés alatt, a székesegyház papjait brutálisan legyilkolták.

Az azóta eltelt években – különösen az 1917-es forradalmat követően –, az épület számtalan funkciót töltött be. Használták már oktatási központnak, leánygimnáziumnak, tornacsarnoknak, színháznak, táncháznak, de még szenet is tároltak benne. 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása illetve Kirgizisztán függetlenségének kikiáltása után, a helyi hatóság ismét visszaszolgáltatta az épületet az egyháznak, azzal a feltétellel, hogy attól kezdve nekik kell majd a templom mindennemű helyreállítási költségét állniuk.

 

A Dungán Mecset minaretje (Forrás:en.wikipedia.org)

 

Dungán mecset

A Karakol városának központjában található mecsetet a helyi dungán közösség építtette, Ibrahim Aji kezdeményezésére, aki elhívta ide a híres pekingi építészt, Chou Seu-t, valamint 20, a tradicionális kínai építészetet és technikákat jól ismerő fafaragót, hogy építsék fel a mecsetet. A melléképületek felállítását és egyéb segédmunkákat a helyi mesteremberek végezték el. A mecset újjáépítési munkálatai 1904-ben kezdődtek el, és 1910-ben fejeződtek be. Az ötletes, ősi technológiának köszönhetően egyetlen egy szöget sem használtak fel a mecset megépítése során.

1929 és 1947 között (a Szovjetunió fennállásának időszakában) a mecsetet raktárháznak használták, majd 1947-ben az épületet a muszlim közösség kapta meg, és azóta ismét mecsetként működik. Később törvény által védett történelmi műemlékké nyilvánították, és napjainkban már a látogatók előtt is nyitva áll.

Prjevalski Múzeum

Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij az első orosz földrajztudósok egyike volt, aki elkezdte behatóbban tanulmányozni Közép-Ázsia országainak geográfiáját, flóráját és faunáját. 1870-től kezdődően négy nagyobb expedíciót is indított Mongólia, Kína és Tibet különböző területeire. A természethez, a domborzathoz és az éghajlathoz kapcsolódó megfigyelései során 200 növényfajt fedezett fel, valamint több ezer madár-, hal- illetve rovarfajt felvonultató, állattani gyűjteményt állított össze. 1888-ban bekövetkező halálakor az Iszik-köl tó partján helyezték örök nyugalomra, emlékére pedig 1957-ben nyitották meg Karakolban a Memorial Museum of N. M. Przhevalsky épületét.

Bugu-Ene Állatkert

A Karakolban található állatkertet – amely Kirgizisztán egyetlen állatkertje is egyben -, 1987-ben alapították. A Szovjetunió felbomlása után az ország gazdasága összeomlott, és ez kihatással volt a művészeti és kulturális intézmények sorsára is. 2001-ben még az állatkert bezárásának gondolata is felvetődött, azonban sikerült olyan támogatókat találni, akiknek bőkezűsége nemcsak a vadállatokkal benépesített terület fennmaradását tette lehetővé, de az ott található építmények, kalitkák és ketrecek állapotának későbbi szinten tartását is. Az állatkertben, többek között, japán makákók, medvék, farkasok, szarvasok, tevék, lámák, Przsevalszkij-ló (más néven ázsiai vadló vagy mongol vadló, illetve takhi), pávák és oroszlánok láthatók.

Állatvásár

Vasárnaponként kora reggeltől, Karakol központjától mintegy 2 km-re északra, tekinthető meg Kirgizisztán egyik legnagyobb állatvására, így ilyenkor nem minősül szokatlan látványnak, amikor a helyiek az autóik csomagtartójából pakolgatják ki-be a birkákat.

Karakol a turisták egyik legkedveltebb célállomása Kirgizisztánban, hiszen megfelelő kiindulópont a hegymászáshoz, a természetjáráshoz, a síeléshez és a sziklamászáshoz egyaránt.

Karakol környéke azonban nemcsak a fenti nevezetességekről híres.

Az Iszik-köl tó környékét ugyanis a torpedók irányítórendszerének tesztelésére használta a szovjet hadsereg, így Karakol biztosított otthont a katonai személyzet és családtagjaik, meglehetősen népes csoportja számára.

(Forrás:en.wikipedia.org)

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!