Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Kérjük, engedélyezze az érdeklődésének megfelelő reklámok megjelenítését támogató („marketing”) sütiket is.  Amennyiben a későbbiekben mégsem szeretne a weboldalunkról marketing sütiket fogadni, akkor kattintson a weboldal bal alsó sarkában található szürke fogaskerékre, és kapcsolja ki ezt a kategóriát.

Részletek a sütik kezeléséről

A mentés gomb megnyomásával beállításai mentésre kerülnek.

Menü

Megjelenés dátuma

Megjelenés dátuma 2020-04-06

Infografika a járványok történetéről, a halálos áldozatok számának tükrében

Fogyasztói ár:
0 Ft
Cikkszám: INC050
Átlagos értékelés: Még nem érkezett vélemény
(Forrás: visualcapitalist.com - Nicholas LePan cikke alapján)

Teljes cikk

Nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) világjárvánnyá minősítette a COVID-19-et, az új koronavírust. Járványnak nevezünk minden olyan betegséget, amelynek elterjedése egy nagyobb régiót érint. A mi esetünkben, ez most az egész világot jelenti.

Az okot, amiért a betegségek már évszázadok óta ilyen gyorsasággal képesek terjedni, az emberi települések szolgáltatják. Amikor kialakultak a mezőgazdaságra épülő közösségek, és létrejöttek a kereskedelmen alapuló kapcsolatok, mindenfelé betegségek ütötték fel a fejüket. Megjelent a himlő, a lepra, a tuberkulózis valamint az influenza, és az emberi civilizáció felemelkedéséhez szorosan kapcsolódva, terjedni kezdtek a járványok.

A rengeteg emberrel, különböző állatokkal és ökoszisztémákkal kapcsolatba kerülő nagyobb városok kialakulása, egyúttal a megbetegedések számának növekedését is jelentette. Szinte egymást követték a járványok, azonban az elhalálozási arány időről-időre csökkenést mutatott. A járványok hatását gyengítették az orvostudomány újabb és újabb felfedezései, a betegségek terjedésében szerepet játszó tényezők alaposabb feltárása, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos javulása.

 

A táblázatban az eddigi járványok listája látható i.sz. 165-től egészen napjainkig. Felsorolja a fertőzés típusát, valamint azt is, hogyan terjedtek át az emberre ezek a betegségek, hiszen köztudott, hogy sok esetben állatok – patkányok, bolhák, moszkitók, madarak, sertések, csimpánzok, denevérek, tevék vagy vadállatok – a vírushordozók. A COVID-19 fertőzést okozó koronavírus lehetséges forrásaként a tobzoskát jelölik meg. Az utolsó oszlop a halálos áldozatok számát tartalmazza (a jelenlegi koronavírus esetében a 2020. március 15-i adat látható - a tényleges szám ma már ennél magasabb).

 

Az istenek haragja

Az ókori társadalmakban úgy hitték, hogy a szellemek és az istenek hozzák a betegségeket, a halált és a pusztulást a Földre, amelyekkel a számukra nem tetsző emberi tettek és cselekedetek miatt, így fejezik ki mindent elsöprő haragjukat. Az emberek életét kedvezően vagy hátrányosan érintő események, szinte kizárólag az ő létezésük által nyertek magyarázatot.

Isten áldásának számított, ha esett az eső, ha pedig árvíz pusztított, akkor Isten a dühét fejezte ki ezáltal. A tudománytalan érvelés hiánya súlyosbította a járványokat, amelyekben ezernyi vagy milliónyi ember vesztette életét.

 

A járványok története – a leghalálosabb járványok az Antoninus-kori (pestis) járványtól az új koronavírusig (COVID-19). A 17-18. században a „nagy pestisjárvány” jellemzően Európában pusztított; az 1918-19-es spanyolnátháról, és az 1889-1890-es orosz nátháról pedig úgy vélik, hogy elnevezésük ellenére, vélhetően Kínából eredtek.

Az infografika alsó részén az eddigi járványokat, az elhalálozások száma alapján csökkenő sorrendbe állítva láthatjuk.

Az 1347 és 1351 között vészesen terjedő „Fekete halál” vagy Bubópestis (Black Death / Bubonic Plague) korokozója a rágcsálók testén élősködő bolhák útján fertőzte meg az embereket. A becslések szerint ez a járvány Európa lakosságának 30-50 %-át taszította a halálba, és a kontinensnek több mint 200 évre volt szüksége ahhoz, hogy ezt a csapást kiheverje. A himlő (Smallpox) az amerikai őslakosok kb. 90 %-át pusztította el, Európában pedig az 1800-as évek alatt mintegy 400 000 ember halt bele ebbe a betegségbe, évente. A világon a legelső védőoltást a himlő ellen fejlesztették ki. A justinianusi pestisjárvány (i.sz. 541-542) idején elhalálozottak pontos száma jelenleg még vita tárgyát képezi, és ugyancsak nincs határozott egyetértés az 1817-1923 közti időszakban világszerte sorozatosan kitörő kolerajárványok esetében sem, de az 1800-as évek folyamán az áldozatok száma milliós nagyságrendre volt tehető.

Az itt nyomon követhető 20 járvány közül az új koronavírus (COVID-19) jelenleg a 17. helyet foglalja el az áldozatok száma alapján csökkenő sorrendbe állított fertőzőbetegségek listáján. A táblázatban a 2020. április 3-i becsült adat (58 700 halálos áldozat) látható, de ez a szám a legfrissebb statisztikák szerint ma már több mint 70 000 fő, világszerte).

 

Az egyik legkorábban felbukkanó és jelentős területet érintő járvány, a justinianusi pestisjárvány volt. A kora középkori bizánci történetíró, Kaiszareiai Prokopiosz szerint, a hatalmas járvány Kínából vagy India észak-keleti részéről indult el. 

A szárazföldi és tengeri kereskedelmi útvonalakon terjedő enterobaktérium, a Yersinia pestis, volt a pestis kórokozója, amely a földközi-tengeri kikötőkből továbbterjedve árasztotta el a Bizánci Birodalmat.

Bár Prokopiosz teljesen tisztában volt vele, hogyan játszanak létfontosságú szerepet a kereskedelmi kapcsolatok a járvány terjedésében, mégis Justinianus császárt okolta, mondván, hogy az uralkodó saját cselekedetivel haragította így magára az Istent, aki ezért betegséggel sújtja Justinianus egész birodalmát.

Ahogyan egyre inkább fejlődött az emberek járványokkal kapcsolatos tudása, egy lassú folyamat eredményeként, tudományos magyarázatok váltották fel a babonákat és hiedelmeket.

A betegségek terjedése emberről-emberre

Mivel a járványok terjedését leginkább az emberek egymással való érintkezése segíti elő, így az emberek egymástól való elkülönítésének – vagyis a karanténnak – a gyakorlatát már a 14. században is alkalmazták. Annak érdekében hozták létre a karantén intézményét, hogy már a tengerpart mentén húzódó városoknál megakadályozzák a betegségek terjedését, és azok ne növekedhessenek országos vagy világméretű járványokká. Azoknak a hajóknak, amelyek fertőzött településekről érkeztek, a partoktól távolabb kellett horgonyt vetniük, és több mint egy hónapon át kellett ott vesztegelniük, mielőtt a személyzet vagy az utasok a kontinensre léphettek. Ugyancsak a karantén jelentette az egyetlen megoldást a 19. században, a londoni kolerajárvány idején is.

 

Az R0, vagyis az alap szaporodási ráta, azt mutatja, hogy egyetlen fertőzött személy átlagosan hány másik embert fertőz meg a betegséggel. Ahogy egyre többet fogunk megtudni a COVID-19-ről az itt megjelölt szám változhat.

 

A járványokkal kapcsolatos alapszabály évezredek óta ugyanaz: minél sűrűbben lakott egy terület, annál nagyobb az esélye annak, hogy az emberek megfertőzik egymást. De elődeinkhez képest van még egy előnyünk, az orvostudomány fejlődésén kívül is.

Bár jelenlegi életünket egymástól elzártan éljük, a digitális hálózat összekapcsol bennünket. A karantén idején, tudatos erőfeszítést teszünk a járvány terjedésének lassítása érdekében, miközben a világot azért mégsem kell a mindennapjainkból kirekesztenünk, így folyamatosan nyomon követhetjük és megvitathatjuk egymással a körülöttünk zajló eseményeket.

Kapcsolódó termékek

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
Termék címkék: COVID-19, járvány, koronavírus