Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Kérjük, engedélyezze az érdeklődésének megfelelő reklámok megjelenítését támogató („marketing”) sütiket is.  Amennyiben a későbbiekben mégsem szeretne a weboldalunkról marketing sütiket fogadni, akkor kattintson a weboldal bal alsó sarkában található szürke fogaskerékre, és kapcsolja ki ezt a kategóriát.

Részletek a sütik kezeléséről

A mentés gomb megnyomásával beállításai mentésre kerülnek.

Menü

Megjelenés dátuma

Megjelenés dátuma 2019-12-27

Így neveld a gyermekedet, ha jó kínai szülő akarsz lenni!

Fogyasztói ár:
0 Ft
Cikkszám: INC046
Átlagos értékelés: Még nem érkezett vélemény

A cikket írta:

Xiaoning Mo / az ABC News ázsiai és csendes-óceáni hírekről beszámoló újságírója

és Robert Burton-Bradley / az ABC újságírója

(Forrás: abc.net.au)

Teljes cikk

Meddig mennek el Kínában a szülők azért, hogy gyermekük megfelelő iskolába járjon?

A legtöbb szülő komoly célokat tűz ki gyermeke jövőjével kapcsolatosan, de amikor egy 5 éves gyerek iskolai felvételihez mellékelt 15 oldalas bemutatkozása valahogy kiszivárgott a neten, az még a kínai közösségi médiában is kiverte a biztosítékot.

 

A megdöbbenést keltő dokumentum szerint, a kisfiú körülbelül két éves korától kezdett el ősi, kínai verseket szavalni, évente több mint 500 angol nyelvű könyvet olvas el, imád zongorázni, szereti a hip-hopot, a focit és az úszást, ráadásul már szinte az egész világot bejárta.

Ez a kis „önéletrajz”, amelyet egy Sanghajban működő, igen közkedvelt, két tannyelvű nemzetközi iskolába történő jelentkezés mellé csatoltak, több mint 20 000 hozzászólást kapott a Weibo-n (Kína legnépszerűbb mikroblog weboldala, amelynek több mint 300 millió regisztrált felhasználója van, és ezzel a Twitter egyik legnagyobb vetélytársa). Ezek közül nagyon sok, sértőnek minősítette a dokumentumot azokra a szülőkre nézve, akik csupán „átlagos” gyermekekkel büszkélkedhetnek.

Jiang Yin, akinek egy 11 éves lánya van, sanghaji anyaként azt nyilatkozta az ABC-nek, hogy mindezért a kínai oktatás versengésre buzdító természete okolható.

Majd így folytatta: „Ez a rengeteg célkitűzés és a gyerekek által csatolt, igen látványos önéletrajzok és tudáslisták sajnos általános jelenségnek számítanak.”

Kína „kis császárainak” generációja

Jómagam ahhoz a generációhoz tartozom, amelyiknek Kína sokat vitatott egygyermekes családtervezési politikája miatt le kellett mondania arról, hogy testvére legyen.

Korábban a legjobb iskolákhoz beérkezett önéletrajzok szépen kidolgozott jelentkezések voltak, bár sok esetben valótlan információkat is tartalmaztak. És inkább ez volt a jellemző, mondta Dr. Xiong Bingqi, a pekingi 21. század Oktatáskutató Intézetének helyettes vezetője.

„Manapság azonban nagyon gyakran megtörténik, hogy a szülők készítik el a gyerekek jól megtervezett önéletrajzát, hogy ezzel lenyűgözzék az iskolákat, és nagyobb esély legyen arra, hogy a gyermeküket fel is vegyék.” – tette hozzá.

Kínában a szülők sokszor már a gyermekük születése előtt megtervezik, hogyan neveljenek belőle szuper képességekkel rendelkező „Tini Nindzsát”. – mesélte Jiang Yin.

„Nincs más választásunk – más szülők is ezt csinálják, és ezáltal efelé hajtanak bennünket is.” – magyarázta.

„Mindegyikük gyerekei legalább két hangszeren játszanak, és mindenféle képzésekre és tanfolyamokra járnak. A gyerekek hétvégi időbeosztásában szorosan egymást követik ezek a teendők. Ha mi nem tesszük ugyanezt, akkor mi leszünk az ’abnormálisak’.”

Rövid betekintés egy „Tini Nindzsa” hétvégi programjába

- 10:00 – 12:00       vitaindító beszélgetések és beszédek előadása angolul
- 13:30                  Taekwondo
- 15:00-17:00         spanyol óra
- 19:00-20:00         szereplés angol nyelvű musicalekben és drámákban

Fotó: Egy két tannyelvű magániskola körülbelül 30 000 amerikai dollárba (kb. 9 millió forint) kerül évente, ezzel szemben az átlagfizetés évi 17 000 amerikai dollár (kb. 5 millió forint). (Megjegyzés: Joanna Wang)

A zseniálissá válás fontossága

A 9 éves Bobby Zou szintén egy kis „Tini Nindzsa”.

Egy átlagos nap Bobby életében körülbelül 10-12 óra aktív időtöltést jelent. Ebbe beletartozik a vitaindító beszélgetés és olvasás angolul, a spanyol óra, a zeneóra és a taekwondo.

Fotó: A taekwondo az egyike annak a sok, iskolán kívül végzett tevékenységnek, amelyet Bobbynak bele kell sűrítenie a naponta 12 órát kitevő elfoglaltságai közé. (Megjegyzés: Joanna Wang)

Már negyedik éve jár egy két tannyelvű magániskolába, Sanghajban, és már akkor is angol nyelvű szövegeket hallgatott, amikor még az anyaméhben volt, legalábbis az édesanyja szerint.

Hat éves korára állítólag végigolvasta a teljes Harry Potter könyvsorozatot – angolul.

8 éves korában 7 pontot szerzett azon, az eredetileg csak a Brit Nemzetközösségben használatos nyelvvizsgán, vagyis az IELTS-en (International English Language Testing System), amely mára az angol nyelvtudást felmérő referenciatesztté lépett elő az egész világon.

A 7 pont pedig magasabb annál, mint amit a legtöbb ausztrál egyetemen megkövetelnek a nemzetközi diákoktól.

Fotó: Bobby lenyűgöző IELTS nyelvvizsga eredménye, amelyet akkor ért el, amikor még csak 8 éves volt.

A spanyol órák mellett naponta, még több mint 100 angol szót is megtanul, valamint – ami talán még ennél is elképesztőbb – állítása szerint képes kiolvasni Winston Churchill: A második világháború című két kötetes írásának egyikét – amely önmagában is több mint ezer oldal – mindössze másfél óra alatt.

„Minden gyerek egyedi életpályával rendelkezik. Bobby éppenséggel igen tehetséges, és ezért nagyon jó esélyei vannak,” – nyilatkozta Bobby édesanyja, Joanna Wang, az ABC-nek.

Az anyuka annyira hisz Bobby tehetségében, hogy feladta az állását munkahelyén, ahol igazgatói pozícióban dolgozott, pusztán azért, hogy egész nap csakis Bobby taníttatására és nevelésére fókuszálhasson.

De még fia képességeiben való meggyőződése ellenére is, amikor Bobby megírta a felvételi tesztet Sanghaj egyik legelőkelőbb nemzetközi iskolájában három évvel ezelőtt, Wang asszony bevallotta, nem volt biztos benne, hogy fiát felveszik-e oda.

“Nem hozták nyilvánosságra a követelményeiket, így hát a többi anyuka elmondásából kellett összeszedegetnem a szükséges információkat.” – mondta.

“A teszt során a vizsgáztatók egy osztályterembe vitték a gyerekeket, ahol különböző dolgok voltak, például játékok és könyvek. Azt figyelték, hogyan viselkednek ebben a helyzetben a gyerekek. Bobby imád olvasni, ezért megfogott egy könyvet, leült és elkezdte olvasni.”

Bobbyt végül is körülbelül 20 másik kínai diákkal együtt felvették – a több mint 1 200 jelentkező közül.

A nagy elvárások súlya

Valamikor réges-régen a nemzetközi, két tannyelvű, elit iskolák, csakis olyan, külföldi gyerekeket vettek fel, akik szüleikkel együtt Kínában éltek.

Az elmúlt néhány év során azonban ezek az iskolák, az ambiciózusabb szülők számára alternatív választási lehetőséget biztosító intézményekként tettek szert népszerűségre a nagyobb városokban, így például Pekingben, Sanghajban és Sencsenben is.

Fotó: Bobby felolvassa szakdolgozatát a John Hopkins Egyetem Tehetséges Fiatalok támogatására létrehozott Nyári Programjának diplomaosztó ünnepségén. (Megjegyzés: Joanna Wang)

Ahogyan az igény egyre csak nőtt, ugyanúgy növekedett azoknak az iskoláknak a száma is, amelyek a tehetséges Tini Nindzsák színvonalas kiszolgálására rendezkedtek be. 

A pekingi székhelyű NewSchool Insight piackutató cég által publikált statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2015 és 2017 között 30 százalékkal ugrott meg a két tannyelvű iskolák száma Kínában, így 2017-ben már 367 ilyen iskola működött az országban.

Ezekben az iskolákban a kínai diákokat nyugatról érkezett tanárok oktatják az olyan tantárgyakra, mint például az angol, a művészetek, a zene, a testnevelés, a tudomány és a filozófia. És ezek mellett egy sor olyan tananyag is szerepel az oktatásukban, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az iskola befejeztével letehessék a nemzetközi érettségit.

Wang asszony azt nyilatkozta, hogy nagy reményeket fűz ahhoz az esélyhez, amelyet a két tannyelvű oktatás biztosíthat a fia számára.

„Azt szeretném, hogy Bobby olyan emberré váljon, akinek nemzetközi szinten is jók a kilátásai. És Bobbynak is az a célja, hogy bekerüljön a „Borostyán Liga” (Ivy League – Észak-Amerika nyolc elit egyeteme tartozik ide: Brown, Columbia, Cornell, Dartmouth, Harvard, Princeton, Pennsylvaniai Egyetem és a Yale. Ezeknek az egyetemeknek egyes épületeinek falait borostyán futja be, innen ered az elnevezés.) egyetemeinek egyikébe,” – mondta az édesanya.

Fotó: Bobby édesanyja is megerősítette, hogy fia másfél óra alatt képes elolvasni 1000 oldalt Winston Churchill: A második világháború című művéből.

A Dél-Ausztráliai Egyetem egyik szociológusa, Dr. Hannah Soong, úgy nyilatkozott az ABC-nek, hogy a két tannyelvű iskolák népszerűségének legmeghatározóbb tényezője, hogy a szülők a lehetőség kapuiként tekintenek ezekre az iskolákra, amelyeken átjutva gyermekeik a tengerentúlon, például az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában tanulhatnak, és így sokkal jobb állást szerezhetnek majd maguknak, amikor a külföldi tanulmányaik befejeztével visszatérnek Kínába.

„A nemzetközi két tannyelvű iskolarendszer arra összpontosít, hogy a ’Kelet és Nyugat találkozását’ megtestesítő oktatáson keresztül, globálisan tájékozott diákokat képezzen ki.” – tette hozzá Wang asszony.

Egy felmérés során, amely arra irányult, hogy megvizsgálja a szülők, a gyerekek és az oktatás kapcsolatát Kínában, Dr. Soong 46 házaspárt kérdezett meg céljaikról illetve gyermekeikkel szemben támasztott elvárásaikról.

„A szülők, akikkel az interjúk folyamán találkoztam teljes mértékben jövőorientáltak. Azt akarják, hogy gyermekeik mindkét kultúrát ismerjék, és mindenképpen jól használják az angol nyelvet, mivel határozottan látják annak az értékét, hogy a gyerekek különböző gondolkodásmódokat sajátítanak el a képzési programjuk és a tantárgyaik révén,” – mondta Dr. Soong.

Arról is mesélt, hogy a kínai szülők egyre inkább megkövetelik a gyermekeiktől, hogy ne csak a tanulásban tűnjenek ki, hanem mindenben, pontosan azért, hogy „sokoldalú bajnokokká” váljanak.

A mintegy 30 000 amerikai dollárt (kb. 9 millió forint) kitevő éves tandíj, valamint a több tízezer dollárra rúgó, tanterven kívüli tárgyak finanszírozása végett, a diákok szüleinek tetemes erőforrásokkal kell rendelkezniük.

Fotó: Bobby, amint éppen Uluru (más néven Ayers Rock, Ausztrália) felé tart. De édesanyja azt is elmondta, hogy Bobby már más országokban is járt.

„A szülők nagy többsége, akikkel beszélgettem, vállalkozók és cégtulajdonosok, akiknek idő és pénz tekintetében is rendelkezésre állnak ezek a források. Személyi sofőrök viszik őket autóikon, és bérelt munkaerő segít nekik a ház körüli teendők elvégzésében,” – folytatta Dr. Soong.

Azoknak a szülőknek pedig, akik nem tudják úgy meghúzni a nadrágszíjat, hogy még a két tannyelvű magániskola költségei is beleférjenek, olyan helyre kell költözniük, ahol több jó iskola is van a környéken.

„Annak érdekében, hogy gyermekeik lakóhely szerint is jogosultságot nyerjenek az ilyen jobb, zónaszerűen elhelyezkedő iskolákba történő jelentkezésre, a szülőknek legalább 1,5 millió jüant (kb. 64 millió forint) kell költeniük arra, hogy egy kissé lerobbant, mindössze 10 négyzetméteres lakást vegyenek, ami egyébként még csak nem is élhető,” – magyarázta el Jiang asszony.

A kínai kormány 2017-es hivatalos adatai alapján egy hétköznapi sanghaji munkás évente átlagosan 85 582 jüant (kb. 3,6 millió forint) keres.

„Ennek ellenére, még így is rengeteg ember várakozik arra, hogy egy ehhez hasonló lakást vehessen, a jobbnak számító iskolák közvetlen közelében,” – tette hozzá Jiang asszony.

 

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!