Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Kérjük, engedélyezze az érdeklődésének megfelelő reklámok megjelenítését támogató („marketing”) sütiket is.  Amennyiben a későbbiekben mégsem szeretne a weboldalunkról marketing sütiket fogadni, akkor kattintson a weboldal bal alsó sarkában található szürke fogaskerékre, és kapcsolja ki ezt a kategóriát.

Részletek a sütik kezeléséről

A mentés gomb megnyomásával beállításai mentésre kerülnek.

Menü

Megjelenés dátuma

Megjelenés dátuma 2018-02-08

Felfedezték hogyan programozzák át az agyat a traumatikus élmények

Fogyasztói ár:
0 Ft
Cikkszám: INC005
Átlagos értékelés: Még nem érkezett vélemény

A cikket írta:

Mike McRae / a Science Alert újságírója    

(Forrás: sciencealert.com)

További cikkek és könyvek ehhez kapcsolódóan! Jelölje be azokat a termékeket, amiket még a kosárba szeretne tenni!
Mike McRae: Tribal Science - Brains, Beliefs And Bad Ideas Mike McRae: Tribal Science - Brains, Beliefs And Bad Ideas
7.410 Ft
Mennyiségdb

Teljes cikk

Számtalan embernek, akiknek traumatikus élményeket kell feldolgozniuk, a kognitív terápia a legjobb módszer, hogy szorongásmentesen élhessenek, sajnos azonban a visszaesések még így is elég gyakoriak.

Ma már a neurológusok tisztábban látják, hogy pontosan mi is zajlik az agyban, amikor visszaemlékezünk a velünk megtörtént rémisztő eseményekre. Olyan felfedezésről van szó, amely hatékonyabb kezeléseket eredményezhet azok számára, akik például poszttraumás stressz szindrómában (post-traumatic stress disorder - PTSD) szenvednek.

A felfedezést egy nemzetközi kutatócsoport tette, amely a félelem „elfelejtésének” neurológiai hátterét vizsgálta.

"A kognitív viselkedésterápiában bevett szokás, hogy a páciens traumához kapcsolódó rendellenességét, mint például a PTSD-t, úgy kezelik, hogy expozíciós terápiát alkalmaznak, amely az úgynevezett ’kioltásos tanulás’ elnevezésű kísérleti paradigmán alapszik,” mondja Roger Marek az ausztráliai Queensland Brain Institute (Queenslandi Agykutató Intézet) munkatársa.

 

Ha az agyat arra képezzük, hogy felejtse el a rossz emlékeket, az nem fogja törölni az eseményt az agy hardveréből, csupán befolyást gyakorol annak kifejeződésére.

 

A legtöbbször ez is elég, ha tovább akarunk lépni, de stresszt okozó visszaesések még így is gyakran előfordulnak.

Jól bizonyított az a tény, hogy ezeknek az eltemetett, kioltott emlékeknek a kezeléséhez szükség van az agynak egy olyan részére, amely a végrehajtásért felel, ez pedig nem más, mint a homloklebeny középső része.

A félelmetes emlékek leküzdéséhez a terápia a homloklebenynek azt a részét használja ki, amelyet infralimbikus kéregnek hívnak, és amely az amigdalával – az agy „félelemközpontjával” – való kapcsolatért felel annak érdekében, hogy letiltson bizonyos, a traumára adott feltételes válaszreakciókat. Legalábbis a megfelelő körülmények között.

Valamilyen oknál fogva az összefüggés igencsak jelentős, és azok a bizonyos feltételes válaszreakciók különféle környezeti hatásokra spontán előfordulhatnak.

„Mindannyian tudjuk, hogy a kioltott emlékek kontextusfüggők” mondja Marek. „Például, ha valaki expozíciós terápián vesz részt, akkor a kioltásos tanulás klinikai körülmények között valósul meg, és úgy találták, hogy a félelem visszatérhet, ha a klinikai feltételek nem adottak.”

A nagyagy egyik részén, a hippokampuszon sérülést elszenvedett embereken végzett előzetes tanulmányok azt mutatják, hogy az agynak ez a régiója szerepet játszhat az emlékek kontextusának biztosításában, ezért megfelelő kiindulási pontnak tűnik a további kutatásokhoz.

Az egereken és patkányokon elvégzett kísérletsorozatot úgy állította össze a csapat, hogy annak segítségével fel lehessen mérni a tanult és elfelejtett félelmek által kiváltott viselkedést, így például a hippokampuszban kialakult új útvonalak megvizsgálásával értékelni tudták az idegrendszeri változásokat.

Amit tapasztaltak, az ellentmondott az előzetes feltételezéseknek.

A visszatérő félelmeket magyarázó modellek mind azon alapultak, hogy a feltételes válasz során lecsökken a gátló kontroll. Más szavakkal megfogalmazva a terápia bizonyos körülmények között sikertelen, mivel azok a bizonyos útvonalak valamilyen oknál fogva nem működnek.

Az elfojtott félelmek pedig azért kerülhettek ismét a felszínre, mert az agy új kapcsolatot alakított ki a neuronok között, összekötve a hippokampuszt az infralimbikus kéreggel.

Nem az történt tehát, hogy a régi összeköttetések meggyengültek, hanem az, hogy az agy újakat épített ki.

"Mindent egybevetve az eredmények egy eddig ismeretlen, a hippokampusz és a homloklebeny között létező kapcsolatra világítanak rá, amely a kontextusfüggő emlékfelidézésben játszik jelentős szerepet," vonták le a következtetéseket jelentésükben a kutatók.

Az agy bizonyos területei, mint például az amigdala, traumatikus élmények hatására megnövekedik, így nem meglepő, ha az új utak újrahuzalozásának bonyolult struktúrája alakul ki.

Az új felfedezés egyelőre több hasznot hoz a neurológusoknak, mint a terapeutáknak, de idővel az olyan kezelésekben is hasznát lehet majd venni, ahol speciális idegtípusokat vagy útvonalakat kell megcélozni, segítve a traumatikus emlékképek felvillanásának vagy egyéb feltételes válaszoknak a végleges megszüntetését.

 

 

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!