Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Kérjük, engedélyezze az érdeklődésének megfelelő reklámok megjelenítését támogató („marketing”) sütiket is.  Amennyiben a későbbiekben mégsem szeretne a weboldalunkról marketing sütiket fogadni, akkor kattintson a weboldal bal alsó sarkában található szürke fogaskerékre, és kapcsolja ki ezt a kategóriát.

Részletek a sütik kezeléséről

A mentés gomb megnyomásával beállításai mentésre kerülnek.

Menü

Megjelenés dátuma

Megjelenés dátuma 2020-03-28

A nap-éjegyenlőség felfedi Egyiptom ikonikus szfinxének egyik titkát

Fogyasztói ár:
0 Ft
Cikkszám: INC054
Átlagos értékelés: Még nem érkezett vélemény

A cikket írta: Laura Geggel / a Live Science vezető újságírója

(Forrás: livescience.com)

Teljes cikk

Az ősi egyiptomiak valószínűleg mégsem ok nélkül helyezték el éppen így a piramisokat és a Szfinxet.

 

A Szfinxet egy „megkülönböztetett csillagászati” pillanatban részesíti a Nap a tavaszi nap-éjegyenlőség idején, amikor ragyogóan fénylő sugarait szétszórva, megpihen a félig embert, félig oroszlánt formáló szobor vállán március 19-én – vélekedik az Egyiptomi Régészeti Minisztérium.

Ez a jelenség évente mindössze két alkalommal figyelhető meg, tavasszal márciusban, és az őszi nap-éjegyenlőség idején, szeptemberben.

 

Ahogyan a Nap idén megpihent a Szfinx jobb vállán a tavaszi nap-éjegyenlőségkor. (Kép: © Egypt Ministry of Antiquities)

 

A nap-éjegyenlőség idején egyenlő mennyiségű napfény éri a Föld északi és déli féltekét egyaránt, vagyis a nappal és az éjszaka hossza azonos.

Köztudott, hogy a macskák imádnak a napon sütkérezni, és a 74 méter magas Szfinx sem jelent kivételt ez alól. A mitikus félig ember, félig oroszlán szobrot mészkőalapból faragták ki. Arca Hafré fáraó képét mintázza, aki Egyiptom IV. dinasztiájának negyedik királyaként, kb. i.e. 2575 és i.e. 2465 között tartó uralkodása idején, Gíza második és harmadik piramisát építtette – az Encyclopedia Britannica-ban található adatok alapján.

A Szfinx jól megtervezett elhelyezéséről árulkodik a júniusban bekövetkező nyári napforduló ideje is, hiszen ekkor a Nap pontosan a két hatalmas fáraó, Hufu és Hafré, piramisai között nyugszik le.

A Szfinxnek a nap-éjegyenlőségek és a nyári napforduló során betöltött szerepe azt sugallja, hogy az ókori egyiptomiak szándékosan helyezték el éppen így az oroszlán-ember hibridet ábrázoló szobrot. „Ez a jelenség azt bizonyítja, hogy az archeológusok tévedtek, amikor azt állították, hogy az ókori egyiptomiak csupán véletlenül bukkantak rá erre a mészkősziklára, majd változtatták át egy nem emberi testen, emberi arcot megmintázó szoborrá” – írta az egyiptomi régészeti miniszter Facebook bejegyzésében.

Más ősi kultúrák ugyancsak felállítottak olyan, hatalmas építményeket, amelyek megragadták a napfordulók és a nap-éjegyenlőségek gyorsan tovatűnő pillanatait. Ezek közé tartozik az angliai Stonehenge, a „naptár-szikla” Szicíliában, a „német Stonehenge”-ként is emlegetett neolitikus gyűrű Németországban, és a maja város, amely Tulumban található, Mexikó területén.

 

Az 5000 éves "naptár-szikla" Szicíliában, amelyben egy mesterségesen létrehozott, 97,5 cm átmérőjű lyuk tátong. A képen az látható, amint a Nap felkel a téli napforduló idején. (Fotó: © Giuseppe La Spina; Forrás: livescience.com)

 

A 4300 éves "német Stonehenge"-ként is emlegetett építmény, mintegy 136 kilométernyire délnyugatra Berlintől, Pömmelte területén. (Kép: © Landesamt für Denkmalpflege und Archäologie Sachsen-Anhalt; A fotót készítette: Juraj Lipták; Forrás: livescience.com)

 

 

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
Termék címkék: építészet, múlt, piramis, szfinx